A legfontosabb dolog, ami t?rt?nt velem ?letemben, az volt, hogy megtanultam olvasni - vallotta a 10. Budapesti Nemzetk?zi K?nyvfesztiv?l d?szvend?gek?nt, m?g 2003-ban Mario Vargas Llosa. A perui ?r? akkor ?gy nyilatkozott, nem betegedett bele abba, hogy ?vek ?ta rendszeresen csak egy hajsz?llal marad le az irodalmi Nobel-d?jr?l. ?gy v?lte: az ember sz?m?ra egy id? ut?n a legnagyobb elismer?s a saj?t munk?ja, az a megel?ged?s, amely ?lm?nak ?letre kel?sekor t?lti el.

Az 1936-os sz?let?s? Vargas Llosa ?t?ves kor?ra tanult meg olvasni, s f?leg olyan sz?rakoztat? irodalmi nagy?gy?kon n?tt fel, mint Alexandre Dumas, Karl May vagy Victor Hugo. A latin-amerikai irodalommal csak haz?j?t?l t?vol, 1958-as Eur?p?ba ?rkez?se ut?n ismerkedett meg igaz?n, ?s kor- ?s sorst?rsaihoz - t?bbek k?zt a kolumbiai Gabriel Garc?a M?rquezhez ?s az argentin Julio Cort?zarhoz - hasonl?an itt d?bbent r? arra is: elolvashat annyi franci