Miközben 2002-ben 90 ezernél is több diákot vettek fel a hazai egyetemekre és fõiskolákra a különbözõ képzési formákban, négy évvel késõbb csupán körülbelül 44 ezren végeztek - tájékoztatta az államtitkárság az Aktív Szemesztert. Ebbõl a szempontból szinte mindegy is, hogy 2004-ben 90 ezernél többen jutottak-e be, vagy az, hogy 2007-es épp csak 75 ezren, a négy évvel késõbb végzettek száma ugyanis mindkét esetben alig haladja meg a 40 ezret. Maruzsa Zoltán felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár szerint ugyanis a lemorzsolódók óvatos becslések szerint is több tízmilliárd forintjába kerülnek az államnak.
A lemorzsolódás azonban nem csak hazánkban jellemzõ: az OECD-tagállamokban ugyan a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsõoktatásban, ám csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt.
A "szigorításokkal" a Corvinusra többen jutottak volna be tavaly
Szó esik a lapban arról a 16 szakról, melyek esetében úgy döntött az államtitkárság az idén, hogy a korábban bejelentettekkel ellentétben nem szünteti meg teljesen az államilag támogatott helyeket. 2011-ben összesen 62 szakot hirdettek meg az említettekbõl a hazai egyetemek, fõiskolák. Meglepõ, hogy 13 indított szak esetében nemhogy csökkent, hanem nõtt volna tavaly az idei ponthatárok mellett a felvettek száma. Elsõsorban a Corvinusra jelentkezõk értékelték volna pozitívan a változást, ott ugyanis egy évvel ezelõtt a 16 szakból hatot hirdettek meg, de magasabb ponthatár csak a kommunikáció és médiatudomány szakokon lett volna, összesen pedig 496-tal több jelentkezõ érte volna el a kívánt ponthatárt. Összesen 106 jelentkezést érintett volna negatívan a ponthatár tavalyi szigorítása, csupán 26 jelentkezõ ugrotta volna meg az idei küszöböt, összesen pedig 46 hallgató esett volna el a továbbtanulás lehetõségétõl.
Az orvosok miatt vezették be a hallgatói szerzõdést?
Sándorné dr. Kriszt Éva szerint a hallgatói szerzõdés oka leginkább az orvosképzésben keresendõ, az elvándorlás leginkább az onnan kikerülõkre igaz. "Ezt megoldandó az egész magyar felsõoktatásra kiterjesztették a hallgatói szerzõdés rendszerét, ami nem biztos, hogy indokolt. Mivel ez nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet- és Közép-Európa problémája, így elképzelhetõ, hogy uniós szinten kellene a kérdést kezelni. Az eszközökön véleményem szerint is változtatni kell, még ha a céllal egyet is lehet érteni" - mondta el a BGF rektora. A lap számára adott interjúban kifejtette: fontos az elszámoltathatóság, de szerinte jelenleg nem indokolt a kancellárok kinevezése. Az intézményvezetõvel, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnökével a felsõoktatás és a gazdaság kapcsolatáról, felvételirõl, keretszámokról és a hallgatói szerzõdésrõl beszélgetett az Aktív Szemeszter.
Jól beszélünk angolul
Magyarország a 8. helyen végzett abban az 54 országot vizsgáló felmérésben, melyben a készítõk a több mint félszáz ország lakosságának nyelvtudási szintjét térképezték fel. Az angol nyelvû tanulmányból egyebek mellett az is kiderült, hogy a nõk jobban beszélnek angolul, mint a férfiak, valamint azok a munkakeresõk, akik az országuk átlagához képest jól beszélnek angolul, 30-50 százalékkal többet keresnek, mint ugyanolyan képesítésû társaik a nyelv ismerete nélkül.
Varga Livius nem volt nagy felvételizõ-császár
A híres tehetségekrõl sem feledkezik meg az Aktív Szemeszter: Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy "felvételizõ-császár". A színmûvészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta - árulta el.
A lap összeszedte továbbá, hogy a felsõoktatási intézmények milyen ösztöndíj-lehetõségeket nyújtanak a hallgatók számára, hogy a keretszámok csökkentése ellenére is népszerûek a gazdasági képzések, hogy a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület ismét kiírta éves pályázatait, illetve, hogy a frissdiplomások 41 százaléka rendelkezett fõállású munkaviszonnyal a végzés idõpontjában.
forrás: edupress.hu
Nyomtatható változat |
Szólj hozzá |
Cikk továbbküldése |
« Vissza az előző oldalra |
|
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása