2018. december 14. péntek,
Pályaorientáció és pályatanácsadás
 

 
 
Security Image

  Biztonsági kód: 
  

Leiratkozás







 
Letölthetõek a felvételi ponthatárok!
(2009-07-23 20:52:00)

Idén sem kellett a maximumot teljesíteni egyetlen szakon sem. A legtöbb pontra a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség, ahol a maximális 480-ból 469-et kellett szerezni.

PONTHATÁROK 2009

 

A diákok háromnegyede sikeresen felvételizett

 

Változatlan maradt idén a legnépszerûbb intézmények sorrendje; ugyanaz a tizenöt egyetem és fõiskola szerepel a preferencialistán, mint 2008-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 2009-ben minden tizedik felvételizõ elsõ helyen jelölte meg, és az ELTE-BTK büszkélkedhet a legkeresettebb kar címével is. Abban sincs változás a tavalyi évhez képest, hogy az idén sem kellett a maximumot teljesíteniük a felvételizõknek. A legtöbb pontra a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség, ahol a maximális 480-ból 469-et kellett szerezni. Mintegy 200 szakon nem volt elég a kitûnõ érettségi sem, és 400 körül van azoknak a szakoknak a száma, ahová a minimális pontszámmal is be lehetett kerülni.

 

 

Már a jelentkezéseket követõen elkészült statisztika is megmutatta, hogy az idei évben 22 százalékkal megnõtt a felsõoktatásban tanulni vágyó fiatalok száma, amely növekedést a mesterképzéseknek tulajdoníthatunk. Így ezzel együtt 127.500 felvételizõ adta be papírjait valamely egyetemre vagy fõiskolára, amellyel már csak a 137.500 fõs érettségizõi létszám vetekszik. Még tavasszal az oktatási tárca 89 ezerre becsülte a megszerzett érettségi bizonyítványok számát, amelybõl az elõzetes adatok szerint is 56 ezer diák kerülhet be a felsõoktatási intézmény állami finanszírozású képzéseire. Az összjelentkezõi létszámnövekedést a már említett mesterképzéseknek köszönhetjük, ahol ezúttal 17 ezer diák akarja megkezdeni tanulmányait, de a felsõfokú szakképzés is népszerûnek bizonyult, ide 6500 fiatal adta be jelentkezését.

 

Átlag feletti teljesítmények

 

Az idén az emelt szintû érettségit választó diákok háromnegyede ötös érdemjegyet, középszinten a legtöbben négyes osztályzatot szereztek, a kétszintû érettségi rendszer bevezetése óta pedig ebben az évben született a legjobb teljesítmény, az érettségi átlag 3,65 lett. Az emelt és középszintû megmérettetések száma meghaladta a 400 ezret, amelybõl megdöbbentõen kevésnek bizonyult a nehezebb vizsgát választó fiatalok száma, kevesebb mint 20 százalékuk vállalkozott az emelt szintre. Tavalyi évben 40  olyan meghirdetett szak volt, ahol elengedhetetlen volt minimum két magasabb szintû vizsga a sikeres felvételihez, ezeken a képzéseken 450 pont körül húzták meg a határt. Tantárgyi megoszlásban a kémia mutatkozott a legerõsebbnek, a középiskolások ebbõl a tárgyból 4,09-es átlagot produkáltak, ezt követte a angol (3,83), a fizika (3,81), majd a magyar (3,63), a történelem (3,59) és végül a matematika (3,07). Az Oktatási Hivatal információi szerint kevés egyes érdemjegyet osztottak ki az érettségiztetõ tanárok, mindkét szinten egy-két százalék maradt a bukott tanulók száma. Többen teljesítettek a megszokott átlag felett: középszinten 60 és 90 százalék között mozogtak az eredmények.  

 

A gazdasági pálya lett a favorit

 

A legtöbben továbbra is a gazdaságtudományi területekre jelentkeztek, ezt követi a mûszaki terület, majd a bölcsészettudományi szakok sokasága. Minden ötödik diák lapján elsõ helyen egy gazdasági szak szerepelt. Meglepõ adatként tekinthetünk a mûszaki terület térhódítására, hiszen idén a második legkedveltebb terület volt a felvételizõk körében, sõt az utóbbi években is folyamatosan növeli elõnyét a bölcsészettudományi karokkal szemben. A mûszaki szakok tehát elõretörnek, így a top 20-ban már három is szerepel közülük; villamosmérnökként, gépészmérnökként és építõmérnökként szeretnének a legtöbben elhelyezkedni. A karok versenyében is elõkelõ pozícióra tettek szert a mûszaki és természettudományos képzési területek: négyen kerültek fel a tíz legnépszerûbb kar listájára. Alapképzésben a negyedik helyet a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara foglalja el, õt követi hetedikként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, majd kilencedik és tizedik helyen a Széchenyi István Egyetem Mûszaki Tudományi Kara és az ELTE Természettudományi Kara áll.

 

A legkeresettebb képzési területek

 

Sorrend
2009. év

(2008. év)

Képzési terület

Jelentkezõk száma (fõ)
2009.

(változás 2008-hoz képest)

1. (1.)

gazdaságtudományi

17 311 (+2799)

2. (2.)

mûszaki

12 041 (+2994)

3. (3.)

bölcsészettudományi

8928 (+935)

4. (4.)

társadalomtudományi

6468 (+949)

5. (8.)

jogi és igazgatási

5837 (+2052)

6. (5.)

orvos- és egészségtudományi

5465 (+1049)

7. (6.)

informatikai

5313 (+1204)

8. (7.)

mûvészeti

4042 (-59)

9. (9.)

agrár

3273 (+604)

10. (10.)

természettudományi

3029 (+652)

11. (11.)

pedagógiai

2145 (+450)

12. (12.)

sporttudományi

1735 (+217)

13. (13.)

nemzetvédelmi és katonai

663 (+119)

14. (14.)

mûvészetközvetítõ

645 (+133)

* nappali tagozat-elsõ helyes jelentkezések

 

 

Ahol válogathatnak a jelentkezõkbõl

 

A mûszaki terület mellett az összesített listán folyamatos növekedést produkál a rendkívül sok fiatalt vonzó jogi pálya, olyannyira, hogy 2009-ben másfélszer többen jelentkeztek elsõ helyen jogi vagy igazgatási szakokra. Jellemzõen kimagaslóan jó középiskolai eredményekkel, akár már gyakorlati tapasztalattal rendelkezõ diákok érdeklõdnek a jogi terület iránt, és többeket az sem riaszt el, ha csak költségtérítéses formára nyernek felvételt. A jelentkezõk zömében a nagy múltú egyetemek képzéseit preferálják, elsõ helyen egyértelmûen az ELTE áll, második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem következik.

Ahogyan a jogi pálya kapcsán felmerült az ELTE neve, úgy elsõként említhetjük a budapesti egyetemet az intézményi top 15-ben is. Bár megnõtt a felsõoktatásba jelentkezõk száma, a négy nagy múltú egyetem (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) vezetõ pozíciója nem változott, sõt ötödikként még a Miskolci Egyetem is csatlakozott hozzájuk.

A legnépszerûbb intézmények

 

2009. évi
helyezés
(2008.)

Intézmény
rövidítése

Intézmény neve

Jelentkezõk száma (fõ)
2009. (2008.)

1. (1.)

ELTE

Eötvös Loránd Tudományegyetem

13 037
(9187)

2. (3.)

SZTE

Szegedi Tudományegyetem

10 013
(6843)

3. (2.)

DE

Debreceni Egyetem

9749
(7229)

4. (4.)

PTE

Pécsi Tudományegyetem

8449
(6509)

5. (5.)

BCE

Budapesti Corvinus Egyetem

7588
(6091)

6. (6.)

BME

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

7466
(5458)

7. (7.)

BGF

Budapesti Gazdasági Fõiskola

6701
(5245)

8. (8.)

SE

Semmelweis Egyetem

4805
(3678)

9. (9.)

NYME

Nyugat-Magyarországi Egyetem

4513
(3362)

10. (10.)

ME

Miskolci Egyetem

4361
(3165)

11. (11.)

SZIE

Szent István Egyetem**

4284
(3049)

12. (13.)

BMF

Budapesti Mûszaki Fõiskola

3753
(2801)

13. (12.)

PE

Pannon Egyetem

3536
(2850)

14. (15.)

EKF

Eszterházy Károly Fõiskola

3327
(2147)

15. (14.)

SZE

Széchenyi István Egyetem

2965
(2528)

 

* Az összes jelentkezõt figyelembe véve az elsõ helyes jelentkezések alapján

 

 

TOP szakok 2009

 

Intézményi szinten az ELTE népszerûségérõl beszélünk, szakok szempontjából a gazdasági képzések dominálnak. A turizmus-vendéglátás elsõbbségét tavaly szerezte meg a gazdasági és menedzsment szaktól, ám idén még tovább nõtt a különbség közöttük. A pénzügy és számvitel szakot 50 százalékkal többen jelölték meg, ezzel bezsebelte magának az ötödik helyet, míg a nemzetközi gazdálkodás 1477 fõvel visszacsúszott. Továbbra is kiemelkedõ pozícióban találjuk a mérnök informatikus és a kommunikáció szakokat, ezeket ezúttal szinte ugyanannyi fiatal jelölte meg. A bölcsészettudományi képzések még mindig a legkeresettebb szakok között vannak, bár elég vegyes képet mutatnak: a nemrégiben debütált andragógia szak és mellette az anglisztika is növelte népszerûségét.

Szinte mindegyik képzési területen történt minimális módosulás, az egészségügyi pályára készülõknél az ápolás és betegellátás területén tapasztalható kiugrás, ami 50 százalékos növekedést mutat a jelentkezésekben.

A kommunikáció- és médiatudomány szak a negyedik legnépszerûbb képzésnek bizonyult idén, viszont meglepõ adattal szolgál az eddig évrõl-évre növekvõ jelentkezési statisztikát mutató nemzetközi tanulmányok képzés: eziránt megtorpant a diákok érdeklõdése, mégis rákerült a húszas listára.

 

A legnépszerûbb szakok 2009-ben

 

Sorrend
2009. év

(2008. év)

Szak

Jelentkezõk száma (fõ)
2009.

(változás 2008-hoz képest)

1. (1.)

turizmus-vendéglátás

5042

2. (2.)

gazdálkodási és menedzsment

4302

3. (4.)

mérnök informatikus

3067

4. (3.)

kommunikáció- és médiatudomány

3007

5. (9.)

pénzügy és számvitel

2978

6. (7.)

jogász

2660

7. (10.)

gépészmérnöki

2580

8. (5.)

kereskedelem és marketing

2352

9. (8.)

általános orvos

2100

10. (6.)

pszichológia

1929

11. (13.)

villamosmérnöki

1575

12. (16.)

ápolás és betegellátás

1527

13. (11.)

nemzetközi gazdálkodás

1477

14. (15.)

programtervezõ informatikus

1424

15. (14.)

andragógia

1375

16. (17.)

építõmérnöki

1282

17. (12.)

nemzetközi tanulmányok

1276

18. (26.)

mûszaki menedzser

1141

19. (20.)

anglisztika

1067

20. (23.)

bûnügyi igazgatási

1065

 

 

A legmagasabb ponthatárok

 

A tavalyi évhez hasonlóan ismét a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja nyerte versenyt, ezúttal 469 ponttal, amely ugyan hat pontos visszaesés a tavalyihoz képest, mégis elegendõ volt a gyõzelemhez. 2009-ben a felsõoktatási intézményekbe való bejutáshoz nem húzták meg sehol a 480-as ponthatárt, de a már emlíetett BCE nemzetközi gazdálkodás szakon, valamint a második helyen szereplõ, nemzetközi tanulmányok szakon (462 pont) kellett a legmagasabb pont.

 

Emellett az idén még olyan szakok emelkednek ki a mezõnybõl magas pontjaikkal, amelyek egyébként is a preferenciasorrend élén szerepelnek: azoknak a diákoknak, akik a Semmelweis Egyetem általános orvosi karát választották 437 pontot kellett gyûjteniük a bejutáshoz, hasonlóan magasan húzták meg a határt az ELTE kommunikáció és médiatudomány szakján, ahova 451 pont kellett, ez a szám a Szegedi Tudományegyetemen 413 volt. A SOTE más szakjai is remekeltek, így a fogorvosi karra  434, a gyógyszerészkarra 406 ponttal lehetett bekerülni.

 

A szakok preferenciasorrendjében jelentõs változás idén sem történt, mégis erõteljes dominanciával belépett a körbe a jogi és igazgatási terület, 2009-ben másfélszer annyian választották a jogi pályát, mint tavaly. A jogászképzésen is magasan kellett teljesíteniük a diákoknak, átlagosan 421 és 432 között mozognak a pontok.

 

 

A legkeresettebb szakok ponthatárai

 

Tavaly is vezetett a zömében fõiskolai képzésben választható turizmus-vendéglátás szak, átlagosan 352 pontot kellett megszerezni, de hat helyen 400 pontnál többet kellett gyûjteniük: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán nappali tagozaton állami finanszírozásban 451, költségtérítésben 435 pontra volt szükség, a Budapesti Gazdasági Fõiskola leendõ hallgatóinak 427 pont kellett. A turizmus-vendéglátás esetében tizenegy intézményben 160 pontban állapították meg a bejutási limitet.

A második helyen kiemelt gazdálkodási és menedzsment szakra ebben az évben 4000 fiatal jelentkezett, a legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakult ki, ahol  nappali tagozaton, állami finanszírozásban  454 pontnál húztak határt, harmadik helyre a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán meghirdetett képzés került 432 ponttal. 400 pont fölött kellett még teljesíteni a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskoláján (406 pont) és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (402 pont).

A harmadik legkeresettebb mérnök informatikus képzés 3000 diákot vonzott, még tavaly 366 ponttal bejuthattunk, idén viszont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán továbbtanulni vágyó fiataloknak 435 pontos határt kellett elérniük. A szakot meghirdetõ további intézményekben jellemzõen 400 pont volt a maximum elvárás, így a Pannon Egyetemen, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, valamint a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán.

A kommunikáció és médiatudomány szakot elsõ helyen 3007 diák választotta, a társadalomtudományi terület legerõsebb képzésének bizonyult, átlagosan 400 pontot kértek a felvételizõktõl. A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara államilag támogatott nappali képzésein 455, illetve 451 pont volt az elõírás, a harmadik helyet a Budapesti Mûszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara foglalja el, a maga 439 pontjával. A méltán keresett kommunikáció szak valódi versenyhelyzetet teremtett idén az intézmények körében, ugyanis 19 helyen 400 pont felett állapították meg a határt.

 

Az idei évben hatodik helyen kiemelt jogi képzés aratta talán a legnagyobb sikert az idei jelentkezési statisztikákban, hiszen 30 százalékos növekedést ért el a felvételizõk tekintetében. Az ELTE jogi karára csak azok a fiatalok juthattak be, akik 426 pontot teljesítettek, ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 411-el, a szegedi jogi karon 409 pontot írtak elõ, a legkevesebbet – 405 pont- a Miskolci Egyetem kérte a felvételizõktõl.

  

Mennyi ponttal juthattunk be tavaly a felsõoktatásba?

 

Még a tavalyi évben az számított szenzációnak, hogy egyetlen szakon sem kellett a maximum 480 pontot teljesíteni, és meghaladta a négyszázat a 160 minimum ponthatárt meghúzó szakok száma, most azon agyalhatunk, hogy mi lesz a 127 500 diák sorsa. A felvételizõk számának 30 százalékos növekedés jócskán felforgathatja a bejutási esélyeket, és ma már a középiskolások is arra szavaznak, hogy meg kell állítani a tömeges bekerülést az egyetemekre és fõiskolákra. Tavaly a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja került az élre 475 ponttal, még a többi esetben átlagosan 300 és 399 között mozogtak a ponthatárok.

 

Az új 480 pontos rendszer idén másodszor vizsgázik, tavaly a jelentkezõk 85 százalékának hozott szerencsét, hiszen 81 ezer fiatal kerülhetett be a felsõoktatásba. Aki a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezett örülhetett, ha 450 feletti pontszámmal rendelkezik, mivel az intézmények közül a BCE tarolt, itt 10 szakon emelkedett magaslatokba a ponthatár. Persze, közel 40 képzés esetében izgulhattak még a felvételizõk, hiszen, aki például az ELTE-BTK keleti nyelvek és kultúrák-japán szakirányán kívánt továbbtanulni, el kellett érnie a 459 pontot. Egy diáknak tavaly átlagban 343 pontja volt, amelyhez valószínû igazodott az a több mint 400 szak is, akik 160 pontnál megálltak. Így nem volt nehéz felvételt nyerni a választott egyetemre, illetve fõiskolára! Ilyen alacsony pontokkal általában a költségtérítéses formára jelentkezõ tanulók juthattak be, zömében esti vagy levelezõ tagozaton, és még a felhozatal is változatos volt, a listán ugyanúgy megtaláljuk a Debreceni Egyetemet, mint a Tessedik Sámuel Fõiskolát (hangsúlyozottan a normál jelentkezések miatt kiemelve).

 

 

Egyre többször cél a mesterdiploma

 

Jelentkezések szempontjából a kezdetek kezdetén a mesterképzés nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, a diákok bizonytalanok voltak, ijesztõen hatott egy újabb felvételi vizsga. 2009-ben mégis összesen 17 ezren tesznek próbát, ami a tavalyi párezres számokhoz képest 13 százalékos emelkedés. Ennek oka a kínálat bõvülése, vagyis a tavalyi 76 szak helyett ez alkalommal 164 szakra érkezhetett be jelentkezés. Összesítésben domináns az egyetemi karok jelenléte, így a legtöbben az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai, illetve Bölcsészettudományi Karára szeretnének bejutni, de a Szegedi Tudományegyetem is az elsõ tízben foglal helyet. Az elsõ helyezéseket figyelembe véve, 4000 fõs jelentkezõi létszámmal a tanári szakok törtek az élre, közülük is a legtöbben valamilyen idegen nyelvbõl szeretnének diplomát, 500 fõ angol nyelvtanárnak készül. Természetesen a klasszikus tanár szakok sem maradtak le a listáról, így találhatunk a legnépszerûbb húszban magyartanári, történelemtanári, valamint matematika- és földrajztanári specializációkat. Amennyiben pedig szûkítjük a kört, és csak a nappali tagozatosok között vizsgálódunk, a geográfus, a történelem, a biológus, valamint a fordító és tolmács szakok a legkeresettebbek.

A képzési területek szempontjából a pedagógusképzésrõl már szót ejtettünk, viszont a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és bölcsészettudományi specializációk is változatos képet mutatnak. A négy képzési terület az összes mesterszakra jelentkezõk közel háromnegyedét szerezte meg. Ha csak a nappali tagozatosok körében nézünk körül, átalakul a sorrend, elsõ helyre kerül a bölcsészettudományi, másodikra a társadalomtudományi, az összesítésben vezetõ tanári szakok pedig meglepetésre a megosztott harmadik pozícióig csúsznak.

 

A táblázatok forrása: www.fisz.hu, www.felvi.hu

 

 

Pótfelvételi jelentkezés augusztus 10-ig:

 

Augusztus 10. a pótfelvételi jelentkezések határideje. A kitöltött jelentkezési lapot az idén nem a választott intézménybe kell eljuttatni, hanem az Oktatási Hivatalhoz (1443 Budapest, Pf. 220). Fontos tudnivaló, hogy a megszokottakhoz hasonlóan egyetlen helyre adható be jelentkezés. Idén is azok a fiatalok kapnak esélyt a pótfelvételi keretein belül, akiknek nem sikerült a felvételijük, és/vagy nem próbálkoztak február 15-ig. Az eljárás díja 5000 Ft, amit csekken kell befizetni a megadott módon és helyen. A pótfelvételi lehetõségek listája elérhetõ a www.fisz.hu oldalon.

 

 

Ponthatár összehasonlító táblázatok:

 

 

 

2008

2009

Turizmus-vendéglátás

 

 

BCE (N-Á)

457

451

BCE (N-K)

449

435

BGF (N-Á)

427

427

BGF (N-K)

425

421

HFF (N-Á)

420

407

 

 

Gazdálkodási és menedzsment

 

BCE (N-Á)

456

454

BME (N-Á)

441

432

BCE (K)

415

443

SZTE (N-Á)

396

402

 

 

 

Kommunikáció és médiatudomány

 

BCE (N-Á)

452

455

ELTE (N-Á)

451

451

BKF (N-Á)

411

435

PPKE (N-Á)

403

414

KRE (N-Á)

403

412

EKF (N-Á)

403

412

KE (N-Á)

403

407

 

 

Jogász

 

 

ELTE (N-Á)

404

426

ELTE (N-K)

372

400

DE (N-Á)

384

408

PPKE (N-Á)

384

411

PTE (N-Á)

384

408

SZTE (N-Á)

384

409

SZE (N-Á)

384

408

KRE (N-Á)

383

408

ME (N-Á)

383

405

 

Pszichológia

 

 

ELTE (N-Á)

456

453

KRE (N-Á)

456

453

PPKE (N-Á)

455

440

DE (N-Á)

455

439

SZTE (N-Á)

454

440

PTE (N-Á)

454

436

 

Általános orvos

 

 

SE

432

437

DE

417

420

SZTE

417

421

PTE

416

421



   Nyomtatható változat

   Szólj hozzá

   Cikk továbbküldése

« Vissza az előző oldalra   
Küldd el jelentkezésedet elektronikusan!
Ma éjfélkor jár le a felvételi jelentkezések határideje. Ak ...
Mit vár tõlem az egyetem?
Nem könnyû feladat eldönteni, hogy milyen pályán induljon el ...
...
Megjelent a felvételi tájékoztató ...
...
Februárban megkezdi mûködését a Nem ...
Felsõoktatás
Hír címedátum
Dokumentumpótlás, sorrend- és adatmódosítás legkésõbb július 10-ig!2013-07-04 08:48:00
Hol tart most a jelentkezés?2013-05-02 08:10:00
Felvételi: regisztrációs csomag e-mailben!2013-04-15 14:54:00
Hazajönni is sokkot jelent az ösztöndíjasok számára2013-04-12 10:17:00
Puhulhatnak a hallgatói kötelezettségek2013-03-21 08:36:00
Felvételi: adatfeldolgozás, regisztrációs csomag2013-03-20 08:04:00
Március 11. a hitelesítés határideje2013-03-06 08:41:00
Péntekig lehet jelentkezni a felsõoktatásba2013-02-27 13:39:00
A beiratkozók fele szerez csak diplomát2013-02-25 09:31:00
Nézd meg, milyen szerzõdést írsz alá!2013-02-19 09:27:00
Március 1-ig jelentkezhetsz!2013-02-19 08:58:00
2013-as rangsor: legjobb orvosi és egészségtudományi karok2013-01-29 13:25:00
Ennyit kell fizetni a legnépszerûbb mesterszakokért2013-01-28 13:36:00
A mesterképzés jelentkezõk száma volt a legmagasabb2013-01-25 13:01:00
Több ezer felvételizõ járhat rosszul 2013-01-22 12:03:00
Keresztféléves képzések: január 24-én kiderül2013-01-22 11:13:00
Hogyan változik a pontszámítás a mesterszakokon?2013-01-16 08:57:00
A keresztféléves jelentkezõkrõl számokban2013-01-08 11:12:00
Válságintézkedéseket követeltek a hallgatók2013-01-08 11:02:00
Meddig és mire lehet jelentkezni?2013-01-04 13:42:00
Felvételi jelentkezési határidõ: 2013. március 1.2013-01-02 09:00:00
A legfontosabb változások a felsõoktatásban 2013-ban2013-01-02 08:24:00
Hogyan teremthetõ elõ a tandíj?2012-12-17 13:44:00
Tudnivalók a 2013-as felvételirõl2012-12-13 08:42:00
Tanulj külföldön!2012-12-11 11:26:00
Pokorni: durva és gyors a keretszámok csökkentése2012-12-11 11:19:00
Elutasítja az MRK a keretszámok csökkentését2012-12-08 11:15:00
Hoffmann Rózsa: nem fog összeomlani a magyar felsõoktatás2012-11-10 15:36:00
A világ legjobbjai közt a Corvinus2012-10-02 10:01:00
Útravaló kezdõ gólyáknak2012-09-25 09:27:00
Ezt kell tudnod a keresztféléves felvételirõl!2012-09-13 09:34:00
A pótfelvételi ponthatárok 240 és 350 között mozogtak2012-08-30 07:53:00
9.500-an jelentkeztek a pótfelvételi során2012-08-27 11:10:00
Elérhetõk az egyedi ösztöndíjszerzõdések2012-08-23 09:05:00
Augusztus 10-ig jelentkezhetsz a pótfelvételire2012-08-01 09:36:00
Információk a pótfelvételirõl2012-07-30 09:01:00
Idén is lesz pótfelvételi2012-07-27 09:57:00
Maximum közeli ponthatár több gazdálkodási szakon is2012-07-25 08:54:00
Ponthatárok: A Corvinusra kellett a legtöbb pont2012-07-25 08:47:00
Mesterdiplomával könnyebb munkát találni?2012-07-23 11:10:00


fisz google  

Könyvajánló
© Copyright 2018