2018. december 11. kedd,
Pályaorientáció és pályatanácsadás
 

 
 
Security Image

  Biztonsági kód: 
  

Leiratkozás







 
Interjú a Rektori Konferencia leköszönõ elnökével
(2012-07-13 10:11:00)

Azok a fiatalok, akik most külföldre mennek tanulni, nagy eséllyel már vissza sem jönnek – ebben látja a felsõoktatást kísérõ megszorítások egyik nagy problémáját Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia nemrég leköszönt elnöke szerint a kormány már elmulasztotta azt a pillanatot, amikor még érzékeny, de szükséges döntéseket hozhatott volna meg a szféra megreformálására.

hvg.hu: Az elmúlt egy év talán a legmozgalmasabb volt a rendszerváltás óta a felsõoktatás történetében. Új, radikális változásokat hozó felsõoktatási törvény született, megindult az intézményi struktúra átalakítása, eközben pedig a keretszámok drasztikus csökkentése, és a hallgatók „röghöz kötése” miatt heves tiltakozások voltak országszerte. Mennyire volt képes a Magyar Rektori Konferencia befolyásolni az eseményeket?

Bódis József: Épp akkor zajlott a törvénykezés finise, amikor átvettem az MRK elnöki székét, és rendkívül intenzív egyeztetéseket folytattunk. A különbözõ szövegváltozatokról folyamatosan részletes véleményeket, javaslatokat készítettünk a konferencia összes tagjának együttmûködésével – az én dolgom ezek képviselete volt. Megítélésem szerint ez a közös vélemény komoly tapasztalatokra épült és szakmailag mélyen megalapozott volt. Az már egy másik kérdés, hogy ebbõl sok minden már nem került bele a törvénybe, arra kaptunk ígéretet, hogy a késõbbi kormányrendeletek során is figyelembe veszik a javaslatainkat.

hvg.hu: A 2010 óta zajló átalakításokat figyelve van egy olyan érzése az embernek, hogy a kormányzat nem igazán veszi komolyan a szakmai szervezeteket, mind általában, mind a felsõoktatás terén. Ön hogy látja, mennyire kezelte az MRK-t partnerként az oktatási államtitkárság?

B.J: Ezen a téren érdekes kettõsséget figyeltünk meg. Azt nem mondhatjuk, hogy nem kértek tõlünk szakmai anyagokat, javaslatokat, erre ugyanis igény mutatkozott a kormányzat részérõl, és mi természetesen ezeket szállítottuk is. Az viszont komoly csalódást jelentett számunkra, hogy ezek sok vonatkozása végül nem jelent meg az írott anyagokban. Összességében mi azt szerettük volna elérni, hogy fontos részletkérdéseket – például a felsõoktatási intézmények gazdálkodása, felvételi keretszámok – a törvény rendezze, erre azonban az volt a válasz, hogy mindezt késõbb, rendeleti úton kívánják szabályozni. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a rendeletalkotásra minél nagyobb befolyást gyakoroljunk. Sajnos pont a legelsõ igen fontos rendeletre, a 2012-es felvételi keretszámok meghatározására nem volt érdemi befolyásunk. Ezek a számok akkor a felsõoktatás összes szereplõjét sokkolták, és ez mai napig így van.

hvg.hu: Ezen a téren annyi történt a közelmúltban, hogy miután látványosan nem mutatkozott érdeklõdés a részösztöndíjas helyek iránt, ezeket mintegy átkonvertálták államilag finanszírozott helyekre, ötezerrel emelve a keretszámokat. Mennyire jelenthet ez megoldást?

B.J: Mi folyamatosan azt szorgalmaztuk, hogy ne várjuk meg a pótfelvételit a keretszámok által jelentett aránytalanságok korrigálására, és még a ponthúzás elõtt történjenek lépések ebbe az irányba. Ennek indoka egyszerû volt: a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében a pótfelvételi során már csak fizetõs helyekre lehet jelentkezni. A részösztöndíjas helyek átkonvertálásával mindez lényegében megvalósult, ám az egyes tudományterületek közötti, általunk javasolt újraosztás sajnos nem történt meg.

hvg.hu: A felvehetõk számának drasztikus csökkentése mellett épp ez okozta, ahogy ön fogalmazott, a legnagyobb sokkot: egyes területeken, mint például a jogász, közgazdász képzés, lényegében megszûnt az állami támogatás, más területeken pedig töredékére esett vissza. Mennyire ért ön, illetve az MRK egyet az ezen változtatások által sugallt társadalomfilozófiával, illetve azzal az indoklással, hogy egyes diplomásokkal „Dunát lehetne rekeszteni”?

B.J: Mindez összetett probléma. A kormányzat azzal indokolja például a jogi és a közgazdasági képzések mellõzését, hogy ezek olyan piacképes szakmák, amelyekért a fiatalok, illetve családjaik hajlandóak áldozni, ráadásul ezek viszonylagosan olcsó képzési formák is. Magyarországon azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez az indoklás megállja a helyét, hiszen egyszerûen a lakosságnak nincs olyan teherbíró képessége, amely révén a családok jelentõs része fel tudna vállalni ilyen kiadásokat. Ráadásul mindennek üzenete is van. Amennyiben azt mondjuk a frissen érettségizetteknek, hogy nem támogatjuk a jogászképzést, azt úgy is lehet érteni, hogy nincs is szükség rá. Mindez pedig természetesen nem igaz: egy felmérés alapján Magyarországon évente 900 frissen végzett jogászra van szükség ahhoz, hogy a hétköznapi társadalmi folyamatokat menedzselni lehessen. Az persze valóban igaz, hogy nagy szükség van a mûszaki, természettudományos képzés felfuttatására. Azonban mindennek jóval korábban kellene kezdõdnie: hiába nyitjuk ki a kapukat itt, ha a közoktatásból nem érkezik kellõ számú felkészült felvételizõ. Nekem komoly kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy lesz igény az ötezer plusz ösztöndíjas helyre ezeken a területeken.

hvg.hu: Az egyik fõ ellenérv az volt a képzési szerkezet átalakításával és a lehetõségek szûkítésével szemben, hogy mindez a társadalmi mobilitást csökkenti, hiszen például a jogász, avagy közgazdász családok gyermekei képesek lehetnek kifizetni a képzést, míg tehetséges, ám szerényebb anyagi körülmények között élõ fiatalok kimaradnak. Mennyire reális ez a veszély ön szerint?

B.J: A veszély reális, még úgy is, hogy a Diákhitel 2 segítséget jelenthet. Nagy kérdés azonban, hogy az érettségizõk és családjaik körében van-e bátorság ennek a jelentõs hiteltehernek a felvállalására. Úgy vélem, hogy egy ilyen összetett rendszerre nem lehet rázúdítani a piaci viszonyokat egyik percrõl a másikra. Mi a keretszámok meghatározásakor azt hangoztattuk, hogy nem lehet egyszerre 25 százaléknál nagyobb mértékben módosítani a számokat, hiszen egy nagy, bonyolult és nehézkes rendszerrõl beszélünk a felsõoktatás esetében, ahol nem lehet megjósolni az ilyen sokkszerû változtatások hatását. Nagyon sajnálom, hogy ezt végül nem vették figyelembe.

hvg.hu: Most már elindult a jövõ évi keretszámok meghatározásának folyamata. Hogy ítéli meg, tanult a kormányzat az idei évbõl, jobban hallgat önökre?

B.J: A kommunikációban eddig sem volt hiba szerintem, és a legtöbb esetben meg is tudtuk értetni a szempontjainkat. A probléma inkább abban rejlik, hogy a felsõoktatás irányítása igen széttördelt a kormányon belül. A vagyonkezelésért például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel, a keretszámok esetében pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumban mondták ki a végsõ szót. Úgy gondolom, hogy újra egy helyre kellene csoportosítani a felsõoktatásról szóló döntéseket, hiszen mégiscsak az Emberi Erõforrás Minisztériuma és az oktatási államtitkárság az, ahol megvannak az ehhez szükséges kompetenciák. Kifejezetten nem jó, hogy más tárcák diszponálnak a felsõoktatás mûködését és minõségét meghatározó döntések felett.

hvg.hu: Sokan arra figyelmeztetnek, hogy az ösztöndíjas helyek csökkentése miatt sok fiatal már eleve nem Magyarországon, hanem külföldön kezdi meg tanulmányait, és ez tovább növeli az elvándorlás egyébként is egyre súlyosabb problémáját. Ön szerint is van ilyen összefüggés?

B.J: A tendencia valóban létezik. Mindez önmagában akár kedvezõ folyamat is lehetne, ha ezek a fiatalok a külföldön megszerzett tudásukkal aztán visszatérnének. A mostani gazdasági és társadalmi helyzetben ez azonban egyáltalán nem így van: akik elmennek, nagy eséllyel nem térnek vissza. Márpedig mégiscsak itthon képzett szakemberekkel kellene biztosítanunk a társadalmi utánpótlást.

hvg.hu: Szorosan ide kapcsolódik a „röghöz kötés”, azaz a hallgatói szerzõdések kérdése, amelyet most az Alkotmánybíróság döntése után törvényben kívánnak szabályozni. Mennyire jelenthet megoldást egy ilyen intézkedés?

B.J: Megértem, hogy ez nem szimpatikus a mostani fiataloknak. Azonban hasonló megoldások korábban is léteztek: amikor én másodéves voltam, édesapám halála után ösztöndíj szerzõdést voltam kénytelen kötni a Somogy Megyei Tanáccsal, és miután az akkori Pécsi Orvostudományi Egyetemen maradtam, vissza kellett ezt fizetnem. Tehát korábban is voltak hasonló konstrukciók, más kérdés, hogy nem ilyen nagyságrendben. Az az alapelv megítélésem szerint egyáltalán nem irreális, hogy a társadalom által a szakemberek képzésére fordított források a társadalom számára hasznosuljanak. Abban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy pont a hallgatói szerzõdések jelentik erre a megoldást, ez tipikusan az a kérdés, ahol társadalmi egyeztetés lenne szükséges. Az Európai Unión belül szerintem az is megoldás lehetne, hogy a magyar diplomásokat foglalkoztató állam fizesse ki a képzési költséget, hiszen a nálunk megszerzett tudás náluk hasznosul.

hvg.hu: A felsõoktatási törvény szeptember elején lép hatályba, és már zajlik a felsõoktatás szerkezeti átalakítása is, amely részeként intézményeket vonnak össze, illetve új, egyelõre meglehetõsen képlékeny kategóriákat hoznak létre. Mit tudni jelenleg minderrõl, hogy állnak a folyamatok?

B.J: Mindez azért nehéz kérdés, mert az az alapkoncepció, amely felsõoktatási pólusokat hozott volna létre, a politikai lobbik hatására máris átalakult, most már „zónákról” van szó. A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy mindez Kis Norbert helyettes államtitkár koncepciója volt, aki viszont el fogja hagyni az oktatási államtitkárságot. Nehéz megmondani, hogy ezek után mi és milyen formában valósulhat ebbõl az eredetileg rokonszenvesnek tûnõ újraszervezésbõl. Az eredeti koncepció szerint a Pécsi Tudományegyetem a Bajai Fõiskola és a Kaposvári Egyetem csatlakozásával alakulna például regionális egyetemmé, ám ez még rendkívül bizonytalan. A legfontosabb most az lenne véleményem szerint, hogy határozott kormányzati döntés szülessen.

hvg.hu: Bár azt még nem tudni, hogy hogyan és milyen formában szervezik újjá a felsõoktatást, arra már nagyon komoly és határozott szándékok mutatkoznak, hogy államosítsák az egyetemi menzákat és kollégiumokat, ezáltal „növelve azok színvonalát”. Mi errõl az Ön véleménye?

B.J: Valóban léteznek erre külföldi példák, de semmi sem garantálja, hogy egy ilyen intézkedés tényleges színvonal növekedéssel és megtakarítással járna. És akkor még nem is beszéltünk a PPP konstrukciókban felépült kollégiumokról, ahol ez komoly kérdéseket vet fel. Információim szerint a hallgatók is hevesen tiltakoznak ez ellen.

hvg.hu: A nagy átalakítások mozgatórúgója végsõ soron a pénzkivonás: több mint 20 milliárddal jut kevesebb például jövõre a felsõoktatásra. Ön hogy ítéli meg a magyar felsõoktatás helyzetét középtávon?

B.J: Amit látunk, az egyáltalán nem kedvezõ. A kevés konkrétum egyike a jelentõs forráskivonás. Szintén konkrétum, bár kevesebbet beszélünk róla, hogy 2020-ra egy uniós vállalás értelmében 30 százalékra kellene emelni a diplomások arányát a társadalomban, nálunk ez most 23,6 százalék. Jelen pillanatban éppenséggel csökken a hallgatók száma, szóval nehezen tudom elképzelni, hogy a következõ nyolc, nyolc és fél évben sikerül teljesítenünk ezt az elvárást. Más kérdés, hogy miközben 23 milliárddal csökken jövõre a felsõoktatásra fordított költségvetési támogatás, mintegy 100 milliárdos pályázati keret áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre. Igazi elõrelépést márpedig a minõség területén lehetne elérni, ám ehhez nem csak az kell, hogy a kormányzat megfogalmazza, hogy több magyar egyetemnek kell bekerülni a világ legjobb 500 intézménye közé. Összehasonlításképpen: a Sao Paulo-i egyetemen, amely bent van a világ legjobb 200 egyeteme között, 98 százalék a minõsített, azaz tudományos fokozattal rendelkezõ oktatók aránya, nálunk a kutatóegyetemek esetében kétharmados arány az elvárás. Ráadásul elment az idõ: míg két évvel ezelõtt megvolt az esély egy nagy, a minõségi képzést nyújtó helyeket helyzetbe hozó átalakításra, a választási ciklus felén túl már nagy valószínûséggel nem vállalja be a kormány a gyengébb intézmények bezárását.

hvg.hu: Egy jelentõs, bár nem épp a minõség növelésére irányuló változás azért történhet: a jelenlegi állás szerint a felsõoktatásra is érvényes lesz a 62 évnél idõsebb közalkalmazottak kötelezõ nyugdíjazása. Milyen hatásokkal járhat mindez?

B.J: A hatás rendkívül negatív. Egyelõre csak a pécsi számokat ismerem: esetünkben 270, túlnyomó többségében magas tudományos fokozattal rendelkezõ oktatót érint mindez, és az egészségügyben is problémákat okozhat. Tudni kell, hogy egy felsõoktatási karrier lassan épül, a legtöbben ötvenes éveikre érik el a professzori szintet, de tudok olyan példát is, aki 60 éves korára kapta meg ezt a minõsítést, és nem azért, mert nem lenne kellõen tehetséges. Tanszékek, doktori iskolák kerülhetnek veszélybe. Ez az intézkedés épp az ellen dolgozik, hogy a magyar felsõoktatás a világ élvonalába kerülhessen.

hvg.hu: Egy évvel ezelõtt, amikor elfoglalta az MRK székét, az események sûrûjébe került. Most úgy döntött, hogy nem vállal még egy ciklust, bár többen támogatták volna. Milyen érvek szóltak az újabb ciklus mellett és ellen?

B.J: A közelmúltban a Magyar Nõorvos Társaság elnökének választottak, itt pedig olyan társadalmilag is fontos szakmai kérdésekben kell megnyilvánulnom, amelyek nehezen összeegyeztethetõek az MRK vezetésével. Másrészt fõként egy vidéki egyetem rektoraként meglehetõsen kimerítõ is volt ez a munka, hiszen csak a Budapestre és vissza utazás 15-20 órát vett igénybe minden héten. Így úgy döntöttem, hogy egy év elég lesz nekem ezen a poszton, különösen úgy, hogy mostantól az MRK elnökét két évre választják. Úgy vélem, hogy Mezey Barna rektor úr személyében kiváló elnököt választottunk azt MRK élére.

forrás: hvg.hu



   Nyomtatható változat

   Szólj hozzá

   Cikk továbbküldése

« Vissza az előző oldalra   
Tippek állásinterjúra a Hegy' Karriergyárban
"Nincs tökéletes munkavállaló, nem kell arra törekedni, hogy ...
Mennyit lehet keresni diákként?
A hétvégével kitör a vakáció, a diákok közül pedig sokan ...
ÜZLETI ESETTANULMÁNYÍRÓ VERSENY
Az Edutus Fõiskola szakkollégiumi rendszert indított annak ér ...
ÚJMÉDIÁS ÜZLETI MODELLEK SZAKKOLLÉGIUM
Az Edutus Fõiskola szakkollégiumi rendszert indított annak ér ...
Karrier
Hír címedátum
Nettó 170 ezer forint kezdõ fizetés?2013-04-15 15:19:00
A Károli hallgatója lett az Év Hallgatói Újságírója2013-04-15 15:14:00
Mi lesz a magyar pilótaképzéssel?2013-03-21 08:39:00
A Harvard a világ legjobb egyeteme2013-03-06 09:33:00
Megújult az Europass2013-02-25 09:35:00
Sok fiatalnak nincs munkája és megtakarítása2013-02-19 09:14:00
Ezekben az ágazatokban a legjobb a fizetés 2013-01-28 14:00:00
Az álláskeresõk egyharmada beszél idegen nyelvet2013-01-16 08:52:00
A leghatásosabb álláskeresõs ötletek2013-01-02 08:29:00
A diákok 67%-a a jó fizetés alapján választ pályát2012-12-11 11:06:00
Felértékelõdött a tapasztalat az álláspiacon2012-12-10 09:12:00
Fizetési igények és a legnépszerûbb munkahelyek2012-11-20 08:36:00
Pályakezdõ jogászból sikeres munkanélküli 2012-11-10 16:54:00
Magyar egyetemekkel mûködik együtt a Bosch2012-10-02 09:50:00
Fejvadászok csapnak le az orvosokra2012-09-25 09:33:00
Minden harmadik magyar túlképzettnek érzi magát2012-09-13 09:26:00
Továbbképzés diplomásoknak a BKF-en2012-09-06 11:17:00
Ezt ne csináld az állásinterjún 2012-08-30 08:09:00
Milyen diploma kell a jól fizetõ álláshoz?2012-08-27 10:42:00
Ezek a legjobban fizetett szakmák2012-08-23 09:24:00
240 ezret kap egy diplomás pályakezdõ2012-08-01 09:04:00
Mi vonzza a HR-es tekintetét egy önéletrajzban?2012-07-23 11:07:00
Interjú a Rektori Konferencia leköszönõ elnökével2012-07-13 10:11:00
Ki vállalhat diákmunkát?2012-06-29 11:16:00
Hibák a karrierépítés során2012-06-19 09:52:00
Mennyit lehet keresni diákmunkával?2012-06-05 11:04:00
Új technológia az állásbörzék piacán2012-05-25 13:34:00
Munka nélkül a fiatalok?2012-05-22 09:24:00
Mennyit ér a bölcsészdiploma? 2012-05-21 10:40:00
A legjobban fizetett és legkeresettebb szakmák nyolc év múlva2012-05-16 12:02:00
Nem sokat ér az érettségi2012-05-08 09:00:00
Figyelj oda a nonverbális kommunikációra is!2012-05-04 09:54:00
Négybõl három hallgató dolgozik az egyetem mellett2012-04-24 14:09:00
Rajta vagy a Facebookon? Így ne bukj el egy állást!2012-04-10 08:41:00
Bárki elolvashatja Orbán Viktor szakdolgozatát2012-04-05 09:26:00
Melyik diplomával találsz állást?2012-03-29 09:03:00
Ezeket a szavakat ne felejtsd ki az önéletrajzból2012-03-20 11:51:00
Az egyenlõ bérek az Unióban sem léteznek2012-03-12 11:37:00
Mit tegyél, hogy elolvassák az önéletrajzodat?2012-03-09 09:00:00
Szükség van a mérnökökre és a pénzügyi szakemberekre2012-03-05 11:21:00


fisz google  

Könyvajánló
© Copyright 2018