|
|
Magyar nyelv és irodalom, illetve magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgái értek véget május 6-án. Magyar nyelv és irodalomból közép- és emelt szintû vizsgák megírására összesen 240 perc állt az érettségizõk rendelkezésére. Magyar mint idegen nyelvbõl csak középszinten lehetett vizsgát tenni, ebben az esetben 180 percük volt a maturálóknak.
Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály költeménye, Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik mûvének részlete, valamint egy kevésbé ismert Márai Sándor-elbeszélés közül választhattak május 6-án a magyarból középszinten érettségizõk. Az Edupressnek nyilatkozó szaktanár szerint az emelt szintû feladatok nehézségét az adta, hogy olyan szövegeket is tartalmazott - mint Vas István Cambridge-i elégiája -, melyek komoly érzelmi vetülettel rendelkeznek, olyan háttértapasztalatot igényelnek, mellyel egy 18-19 éves fiatal koránál fogva még nem bír.
Bonyolult Vas István mû és ismeretlen Márai-elbeszélés az idei feladatok között
A középszintû magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi elsõ része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor A gyermeknyelv címû, Gósy Mária nyelvész által írt ismeretterjesztõ szöveghez tett föl kérdéseket. Az anyanyelv-elsajátítás kezdeteire jellemzõ közlésformákat taglaló szöveghez 9 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére, a szerzõi gondolatmenet megértésére, a gyermeknyelv változásainak azonosítására vonatkoztak. A második részben, 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az Érvelési feladatban idén egy Leszek Kolakowski idézet kapcsán az utazás irodalmi motívumáról, e motívum jelentésérõl és értékelésérõl kellett állást foglalni, a véleményt irodalmi mûvek bemutatásával alátámasztva. Az Egy mû értelmezése Márai Sándor Az árva címû elbeszélésének adott szempontú vizsgálatát kérte. Az Összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Napoleonhoz és Vörösmarty Mihály Napoleon címû alkotásának összevetése szerepelt, a mûfaji sajátosságok és a történelmi személyiség megjelenítésének és értékelésének középpontba állításával. Az emelt szintû írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tûzött ki a vizsgaleírásnak megfelelõen, és a vizsgázónak mind a négy feladatot meg kellett oldania. A 40 pontot érõ Nyelvi–irodalmi mûveltségi feladatsor kiinduló szövege Csokonai Vitéz Mihály Tüdõgyulladásomról címû költeménye volt. A 9 feladat a szöveg megértésén túl nyelvi (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi ismereteket várt el (például szerzõk, mûvek, toposzok, ritmusok azonosítása). Az Egy mû értelmezése feladat (25 pont) Vas István Cambridge-i elégia címû alkotásának elemzését kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevet viselõ feladatban (20 pont) a vizsgázónak a kulturális hagyomány elsajátításáról kellett kifejtenie a véleményét. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy hivatalos levél volt, mely a színház és az ifjúság kapcsolatának értékeire hívta fel a figyelmet. Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebbõl helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthetõ.
Idõsebb korosztályhoz szóló szövegek emelt szinten
A középszintû feladatlapon az Egy mû értelmezése során az utóbbi pár évben – a tavalyit kivéve – novellát kellett értelmezni; ez lehetõséget teremtett a diákoknak arra, hogy már jó elõre felkészüljenek legalább erre a feladatra – mondta Gyöngyösi Olga. A szaktanár a feladatok megfogalmazását fajsúlyosnak találta; az Egy mû értelmezése feladatának megfogalmazására például nagyon oda kellett figyelniük a diákoknak, hogy úgy közelítsék meg a mûvet, ahogy a feladatban megadták. Szerinte idén is azok a fiatalok voltak elõnyben, akik jól tudnak szöveget értelmezni. „Egy-egy feladat helyes megoldása elsõsorban azon múlik, hogy a feladat mondatait mennyire érti meg a diák, ennek megfelelõen fogja ugyanis dolgozata szövegét megszerkeszteni.” Eszes Valéria szaktanár szerint középszinten az érvelõ feladatban szereplõ út-utazás toposzt irodalmilag nagyon szépen ki lehetett volna bontani, ha maga a hívószöveg nem szûkítette volna le a kidolgozandó témát, ezzel együtt pedig a gyerekek gondolkodását. Az összehasonlító verselemzést tartotta a középszintû feladatlap „mélypontjának”, félõ ugyanis, hogy a két Napóleonról szóló epigrammából nem irodalmi elemzést készítettek az érettségizõk, hanem a francia császár történelmi arcképét mutatták be két irodalmi mû alapján. A középszintû feladatlapban szereplõ, Márai Sándor elbeszélésével kapcsolatban elmondta: az érettségizõk többsége most találkozhatott elõször ezzel a szöveggel, melynek feldolgozása sok idõbe telhetett, tekintve a mû terjedelmét.
Az emelt szintû feladatsorral kapcsolatban Eszes Valéria elmondta: a nyelvi mûveltségi feladatsor a tavalyi évben egy olyan irodalomtörténeti jellegû összefoglaló szöveghez kötõdött, amely jobban bolyongott a különbözõ irodalomtörténeti korokban, és ettõl azt a tágasabb irodalomtörténeti tudást vette célba, amely egy emelt szinten érettségizõtõl elvárható. „A Csokonai-verssel viszont visszatértek az emelt szintû vizsgák régi hagyományához, amikor egy költõ egyetlen mûve köré szervezõdtek a nyelvi mûveltségi feladatok” – fejtette ki. Emelt szinten a szövegalkotási feladatoknál szereplõ mûvet, Vass István Camberidge-i elégiáját a szaktanár olyan versszövegnek tartja, mely sok háttértudást, információt igényel. Emellett van egy olyan érzelmi vetülete is a versnek, amely nem biztos, hogy megélhetõ 18-19 éves gyerekek számára. „Hangulatában és érzelmi világát tekintve egy idõsebb korosztályt megszólító mû, ezzel együtt úgy gondolom, ki lehetett oly módon bontani, hogy a gyerekek is hozzá tudtak nyúlni.”
forrás: edupress.hu
|
Nyomtatható változat |
Szólj hozzá |
Cikk továbbküldése |
« Vissza az előző oldalra |
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
