|
|
Az elsõdleges adatok szerint összesen 51 083 hitelesítõ adatlap érkezett be az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-hez, 24 072-en hitelesítették Ügyfélkapun keresztül jelentkezésüket, valamint 18 354 hagyományos felvételi jelentkezési lap érkezett be postai úton. Az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, így még továbbra is várható hitelesítõ adatlapok beérkezése, mely még befolyásolja az adatokat – a végleges szám 95–100 ezer között lehet.
Idén érettségire 84 604 végzõs diák jelentkezett, akik közül 46 115-en gimnáziumból, 38 489-en pedig szakközépiskolából kerültek ki. Nappali munkarendben 72 658-an, felnõttoktatásban (nappali és esti-levelezõ munkarendben) pedig 11 946-an jelentkeztek érettségi vizsgára 2013-ban. Emellett 48 558-an érettségiznek úgy, hogy nem idén fognak végezni valamely középfokú oktatási intézményben – tehát összesen 133 162 fõ jelentkezett érettségire 2013-ban.
Többen jelentkeztek online
Mint a korábbi évek gyakorlata mutatja: a papír alapú mellett elektronikus úton is beadhatták felvételi kérelmüket felvételizni kívánók. Az e-jelentkezõk aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett: míg 2008-ban még csak minden 8. felvételizõ (12,9 százalék) élt az elektronikus jelentkezés lehetõségével, 2011-ben már a felvételizõk 57,6 százaléka az online megoldást választotta. A tavalyi, 2012-es általános felvételi eljárás során pedig csaknem 67 százalék döntött e lehetõség mellett. Az eddigi adatok alapján idén arányuk nagyjából 75–80 százalék körülire tehetõ, azaz egyre népszerûbb az online verzió a jelentkezõk körében.
Érdekesség, hogy 2011-ben az összes e-jelentkezõ 22 százaléka semmit sem intézett papír alapon, például az eljárási díj összegét is elektronikusan fizette be.
Kétezren kértek segítséget az OH Ügyfélszolgálatán
A felvételi jelentkezés március 1-jei határideje elõtt az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálatán sokan érdeklõdtek a jelentkezéssel kapcsolatos teendõkrõl. „Az Ügyfélszolgálatot kizárólag a felvételit érintõ ügyekben összesen több mint kétezren keresték fel – személyesen és telefonon 762–762-en, e-mailben pedig 548-an kértek segítséget” – mondta Máthéné Varga Anikó ügyfélszolgálati referens. Leggyakrabban a jelentkezési lap kitöltése, a felvételi pontszámítás, a hallgatói szerzõdés és a jelentkezési, hiánypótlási határidõ kapcsán keresték meg az OH munkatársait, de hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetûeket érintõ kérdésekkel is fordultak hozzájuk. „Voltak olyan külföldön érettségizett tanulók is, akik az érettségi bizonyítványuk alapján történõ nyelvvizsga, érettségi szint (közép és emelt) elismeréséhez, valamint érettségi tantárgyaik megfeleltetéséhez kértek tanácsot” – tette hozzá Máthéné Varga Anikó. Mint az ügyfélszolgálati referens elmondta: sok bizonytalan diák kereste meg õket, ám abban biztosak voltak, hogy itthon szeretnének tanulni, ugyanis senki sem érdeklõdött külföldi tanulási lehetõségek iránt.
Kevés a továbbtanuló fiatal
A 2010-es OECD-adatok alapján Magyarországon a fiatalok körülbelül 55 százaléka lépett be a felsõoktatásba, és az OECD-átlag is alig volt több mint 62 százalék. Az OECD-tagállamokat nézve az ausztrálok a leglelkesebbek: a fiatalok 95 százaléka kezd felsõfokú tanulmányokba. Õket követik az izlandiak (92,5), a portugálok (90), valamint 85-80 százalékkal a lengyelek és az új-zélandi fiatalok. A legkevesebben Mexikóban iratkoznak be valamely felsõoktatási intézménybe: a továbbtanulók aránya az országban mindössze 30 százalék. Szintén kevesen folytatnak felsõfokú tanulmányokat Törökországban (40), Németországban (41), Svájcban (41,5) és Szaúd-Arábiában (49,5). Az OECD-átlaghoz leginkább a hollandoknál, a szlovákoknál, a dánoknál, az osztrákoknál, a cseheknél és az Egyesült Királyságban közelít a beiratkozás aránya.
forrás: edupress.hu
|
Nyomtatható változat |
Szólj hozzá |
Cikk továbbküldése |
« Vissza az előző oldalra |
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
