2009-ben a diákok 70 százaléka került be a választott intézménybe, az idei jelentkezői létszám növekedésével még érdekesebbé teheti a ponthatárok és felvett hallgatók számának alakulását. Ebben az évben már nem elegendő a 160 pont a sikeres felvételihez, 200 pontnál húzták meg a minimum ponthatárt, kisebb módosítás érintette az emelt szintű érettségivel kapcsolatos követelményeket, ugyanis általános orvos, fogorvos, gyógyszerész és állatorvos képzéseken feltételként jelölték meg a magasabb szintű vizsgát.

Az idei évben azonban már 140 ezer fiatal döntött a továbbtanulás mellett, amely 13 ezerrel több, mint 2009-ben. A gazdaságtudományi alap és osztatlan képzéseken csökkent az elsőhelyes jelentkezések száma, ezzel szemben pedig alapképzésbe és mesterképzésben is a pedagógus képzési területet dominál, ami meglepő eredmény a korábbi évek adataihoz képest. Emellett rekordszámú felvételi lap érkezett a felsőfokú szakképzésekre, és a műszaki mesterszakot választók tábora is a kétszeresére növekedett.

A meghirdetett képzések száma a tavalyi 5753-ról 7439-ra nőtt. Ezek közül 3100 alapképzés, 3054 mesterképzés, 1199 felsőfokú szakképzés és 86 az egységes, osztatlan képzés.

Alapképzésre több mint 93 ezren, egységes, osztatlan képzésre mintegy 11 ezren, felsőfokú szakképzésre több mint 7700-an, mesterképzésre mintegy 23.500-an jelentkeztek.

A keretszámok megállapítása során szempont volt a munkaerőpiac elvárása a pályakezdőkkel szemben, valamint az egyetemek és főiskolák kapacitása és igényei is. Folytatódik tehát a trend, amelyhez igazodva megvalósult egyes területek esetében a belső keretszámok módosítása: társadalomtudományi, bölcsész és jogász képzéseken kevesebb lett, még műszaki és orvosi pályán emelkedett a befogadható létszám. Ennek értelmében államilag finanszírozott képzésekre 56 ezer hallgatót tudnak felvenni a 98 ezres elsőhelyes jelentkezőből, mesterképzésen 19 600 helyet tudnak biztosítani az első helyen kb. 21 ezer felvételizőnek.