Tanulsz, vagy tanítanak?   Van, aki csak előző este veszi kézbe a könyvet, gyorsan átfutja, majd másnap ír egy 90 százalékos felvételit. Van, aki hónapokig készül a megmérettetésre, mégsem jut át a rostán. Vajon mitől hatékony a felkészülés? Hogyan választható ki a legjobb félkészülési módszer? Biztos recept nincs, de néhány hasznos technika megismerésével ki-ki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet.

Tanulni tudni kell – hangzik a közismert mondás. Ugyanakkor a magyar oktatási rendszer kevés energiát fordít a hatékony tanulási technikák megismertetésére. A diákok 60 százalékának nincs semmiféle stratégiája az iskolai tananyag elsajátítására, és a diákok közel hetven százaléka a személyiségének nem megfelelő módszerrel, hosszas kínlódással igyekszik fejébe verni a tudást. Pedig a tanulás szórakoztató is lehet. Az ismeretszerzés lényegére, a magabiztos tudás örömére csak kevesen találnak rá, a diákok többségének a tanulás pusztán kötelesség marad.

Agykapacitás és memória

A hatékony tanulás első lépése magának a tanulási folyamatnak a megismerése. Tanulás közben az új ismeretanyag először a rövid távú memóriába kerül be. Sajnos emlékezetünk ezen részének kapacitása igen véges: kutatások alapján átlagosan hét (±2) egységet képes raktározni. Ha a rövid távú memória betelik, az új ismeretek kiszorítják a régieket, és a korábbi emlékeket elveszítjük.

Tartósan úgy építhetjük be az információt agyunkba, ha a rövid távú memóriából továbbítjuk azt a hosszú távú memóriába, ezt ismételgetéssel, többszöri átolvasással, régebbi ismeretek közé illesztéssel, úgynevezett „kontextuskereséssel” könnyíthetjük meg. Ennek alapján elmondható, hogy a megszerzett ismeretanyag úgy áll össze fejünkben, mint a puzzle játék: minden részlet segíthet az illeszkedési pontok felismerésében.

A két memória közötti adatforgalom fejlesztésére több technika létezik. A helyes technika megválasztását nagyban befolyásolja önismeretünk: hogyan szoktunk, szeretünk és tudunk tanulni?

Emlékezés vezényszóra

A memorizálási feladatok, akár versekről, akár játékos gyakorlatokról van szó, fejlesztik emlékezőképességünket, és megkönnyítik nemcsak a tanulást, de a már elsajátított tudás felidézését is. Az ismeretek minél gyorsabb mozgósításához különféle trükköket használhatunk.

Az úgynevezett előhívó szavak vagy fogalmak arra a megfigyelésre épülnek, hogy bizonyos emlékképek, szagok, színek, helyek, vagy akár bizonyos szókapcsolatok is könnyedén összekapcsolódnak agyunkban nagyobb tartalmi egységekkel, komplett történetekkel, eseményekkel. Nagyobb, komplexebb anyag elsajátításakor kiemelhetünk néhány előhívó szót, amely kifejezetten csak erre az anyagrészre jellemző. Ezeket memorizálva összekapcsolhatjuk az ismereteket, és emlékezetünkből, mint egy parancsszóra, gyorsan előhívhatjuk a megtanultakat.

Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb körmondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. Legjobb példa a munkamemória használatára a sakk, ahol több száz lépéskombináció közül kell kiválasztani a legjobbat, miközben számolunk az ellenfél lehetséges válaszlépéseivel is. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.

Rejtélyes agyhullámok

A Stanford Egyetem kutatói szerint agykapacitásunknak csupán 1-2 százalékát használjuk ki. Rejtélyes szervünk működésének alapjai az idegsejtek gerjesztette elektromos kisülések, az agyhullámok, melyeknek négy fajtája, négy hullámhossz szabályozza fizikai állapotunkat. Ezek közül az egyik legizgalmasabb a legerősebb elektromos feszültségű alfa hullám, melyet agyunk az alvás és ébrenlét közötti állapotban termel. Ebben a stádiumban testünk teljesen ellazul, gondolataink felszabadulnak, és ilyenkor születnek legkreatívabb gondolataink is. A relaxáció és agykontroll technika segítségével gyorsan és hatékonyan tanulhatunk, erről győz meg minket dr. Domján László, a Silva-féle agykontroll technika hazai nagykövete is. Tanácsai között kiemeli, hogy a sikeres tanulás érdekében saját önismeretünket kell feljesztenünk. Nem mindegy, hogy valaki vizuális vagy inkább auditív típus. Nagyobb anyag elsajátításához először tegyük fel magunknak kérdéseket a témával kapcsolatban, és gyűjtsünk össze minél több, már elsajátított ismeretet. Ezek összekapcsolásával máris könnyebben, gyorsabban jegyezhetünk meg új információt. A bennünk ébredő kíváncsiság egyfajta érdekes játékká emeli a tanulást.

A hatékony tanulás

A hatékony és tartós ismeretszerzésnek elengedhetetlen része az anyag minél alaposabb feldolgozása. A felvételin nem elég az órán elhangzottak visszaadása: az anyagot „oda-vissza” ismerni kell, ahogy mondani szokták. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diáknak képesnek kell lennie felismerni az összefüggéseket, párhuzamokat találni, önálló következtetéseket levonni és véleményt alkotni. Az agyag ismerete nem elég, a megszerzett tudást birtokolni és használni is tudni kell.

Hogyan növeljük olvasási sebességünket a négyszeresére?   Az internet és a mobiltelefonok világában rendkívül fontos, hogy minél több számunkra fontos információt szerezzünk, a lehető legnagyobb gyorsasággal. Olvasási technikánk fejlesztésével alaposan lerövidíthetjük az olvasásra fordított időt.   Az olvasás, a beszéd és az írás együttes fejlesztésének egymásra hatása igen jelentős. A gyorsolvasás módszertana azon alapszik, hogy nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk, és ehhez kell a szemünket és agyunkat hozzászoktatnunk. Ha ez sikerült, tapasztalhatjuk majd, hogy agyunkat sokkal kevésbé fogja megterhelni ez a fajta olvasás, mint a szavankénti. Olvasás közben a szemünk mozgása megállás-ugrás-megállás-ugrás állandó váltakozásából áll. Legnagyobb részét pedig – mintegy 90 százalékát – a megállás, a fixáció teszi ki, és ezalatt történik a tulajdonképpeni olvasás, azaz a betűk, szavak felismerése és értelmük felfogása is. Átlagos esetben a fixációk száma nagyon nagy, soronként 6–7. A cél az, hogy ezen változtassunk, és egy sort legfeljebb 3 fixációval olvassunk el. Hogyan érhető ez el? Gyakorlással! Tippünk, hogy egy könyvet fejjel lefelé tartva egy-egy sort 2–3 fixációval olvassunk végig értelmezés nélkül: ezzel a ritmikus szemmozgást gyakoroljuk, és a látószögünket növeljük! A második lépcső az ún. regresszió kiküszöbölése. A regresszió azt jelenti, hogy tudatosan vissza-visszatérünk egy-egy szóra, vagy sorváltásnál már olvasott sort kezdünk újra. Ezt úgy küszöbölhetjük ki, hogy egy papírt helyezünk az olvasott szövegre, így mindig csak az aktuális sort látjuk, miközben olvasunk . A skipping olyan olvasási gyakorlat, mely a megértés gyorsaságát növeli. Lényege, hogy például egyoldalnyi szöveget úgy kell néhány másodperc alatt megérteni, hogy csak néhány előzetesen feltett kérdésre keresünk választ vagy adatokat. Ezzel fejlesztjük a fotografikus memóriánkat is. Ezekkel az egyszerű gyakorlatokkal, ha napi 10 percet fordítunk rájuk, akár pár hónap alatt is elsajátíthatjuk a gyorsolvasást.